Kihagyás

Fizikai mennyiségek jelöléseinek listája

Ez az oldal a FrontISTR elméleti kézikönyvében használt fizikai mennyiségek jelöléseit sorolja fel. A jelölési szabályokat (vektorok és tenzorok félkövér jelölése, Einstein-féle összegzési konvenció, Voigt-jelölés) lásd a Tenzorjelölés és matematikai alapok fejezetben.


Konfigurációk és koordinátarendszerek

Jelölés Leírás
\(\boldsymbol{X}\) Egy anyagi pont helyvektora a referencia- (kezdeti) konfigurációban (anyagi koordináták)
\(\boldsymbol{x}\) Egy anyagi pont helyvektora az aktuális konfigurációban (térbeli koordináták)
\(\phi(\boldsymbol{X}, t)\) Mozgásleképezés: \(\boldsymbol{x} = \phi(\boldsymbol{X}, t)\)
\(\Omega_0\) A test által elfoglalt tartomány a referencia-konfigurációban
\(\Omega\) A test által elfoglalt tartomány az aktuális konfigurációban
\(\Gamma_0\) Az \(\Omega_0\) határa
\(\Gamma\) Az \(\Omega\) határa
\(\Gamma_B, \Gamma_{0B}\) Geometriai (elmozdulási) határ: az aktuális/referencia-konfiguráció azon határa, ahol \(\boldsymbol{u} = \bar{\boldsymbol{u}}\) elő van írva
\(\Gamma_t, \Gamma_{0t}\) Mechanikai határ: az aktuális/referencia-konfiguráció azon határa, ahol \(\boldsymbol{\sigma}\boldsymbol{n} = \bar{\boldsymbol{t}}\) (vagy \(\boldsymbol{P}\boldsymbol{N} = \bar{\boldsymbol{t}}\)) elő van írva
\(\boldsymbol{n}\) Egy felület kifelé mutató egységnormális vektora az aktuális konfigurációban
\(\boldsymbol{N}\) Egy felület kifelé mutató egységnormális vektora a referencia-konfigurációban
\(t\) Idő

Konvenció: A referencia-konfiguráció fizikai mennyiségeit nagybetűvel vagy \(0\) alsó indexszel, az aktuális konfiguráció fizikai mennyiségeit kisbetűvel jelöljük.


Idő és növekmények (inkrementális analízis)

Jelölés Leírás
\(\Delta t\) Időnövekmény: \(\Delta t = t_{n+1} - t_n\)
\(^{t}(\cdot)\) Fizikai mennyiség a \(t\) időpontban (bal oldali felső index). Példa: \(^{t}\boldsymbol{\sigma}\) a Cauchy-feszültség a \(t\) időpontban
\(^{t}\Omega\) Az aktuális konfiguráció tartománya a \(t\) időpontban
\(^{t}\Gamma\) Az aktuális konfiguráció határa a \(t\) időpontban

Konvenció: Inkrementális analízisben a \(t\) időpontig terjedő állapotot ismertnek tekintjük, és a \(t + \Delta t\) időpontbeli állapotot ismeretlenként határozzuk meg. Ha az időt nem szükséges kifejezetten feltüntetni, a bal oldali felső index elhagyható. A referencia-konfigurációként az \(\Omega_0\) referencia-konfigurációt használó formulációt Total Lagrange-formulációnak, az inkrementum kezdetén fennálló \(^{t}\Omega\) aktuális konfigurációt használó formulációt Updated Lagrange-formulációnak nevezzük.


Elmozdulás, sebesség, gyorsulás és tömegerő

Jelölés Leírás
\(\boldsymbol{u}\) Elmozdulásvektor: \(\boldsymbol{u} = \boldsymbol{x} - \boldsymbol{X}\)
\(\bar{\boldsymbol{u}}\) A \(\Gamma_B\) geometriai határon előírt elmozdulás
\(\delta \boldsymbol{u}\) Virtuális elmozdulás (tesztfüggvény): \(\Gamma_B\)-n \(\delta \boldsymbol{u} = \boldsymbol{0}\)
\(\boldsymbol{v}\) Sebességvektor: \(\boldsymbol{v} = \dot{\boldsymbol{u}}\)
\(\boldsymbol{a}\) Gyorsulásvektor: \(\boldsymbol{a} = \dot{\boldsymbol{v}}\)
\(\boldsymbol{g}\) Tömegerő (egységnyi tömegre)
\(\boldsymbol{t}\) Felületi erő vektora (egységnyi felületre): \(\boldsymbol{t} = \boldsymbol{\sigma}\boldsymbol{n}\)
\(\bar{\boldsymbol{t}}\) A \(\Gamma_t\) mechanikai határon előírt felületi erő (Neumann-adat)

Differenciáloperátorok

Jelölés Leírás
\(\dot{(\cdot)}\) Anyagi időderivált (ugyanazt az anyagi pontot követő időderivált): \(\dot{A} \equiv DA/Dt\)
\(\nabla_X\) Referencia-konfigurációbeli gradiens (az \(\boldsymbol{X}\) anyagi koordináták szerinti gradiens): \(\nabla_X = \partial / \partial \boldsymbol{X}\)
\(\nabla_x\) Aktuális konfigurációbeli gradiens (az \(\boldsymbol{x}\) térbeli koordináták szerinti gradiens): \(\nabla_x = \partial / \partial \boldsymbol{x}\)
\(\nabla_S\) Szimmetrikus gradiensoperátor: \(\nabla_S \boldsymbol{u} = \tfrac{1}{2}(\nabla \boldsymbol{u} + (\nabla \boldsymbol{u})^T)\)

Megjegyzés: Az \(\nabla_X\) és \(\nabla_x\) kapcsolatát az \(\nabla_X = \boldsymbol{F}^T \nabla_x\) összefüggés adja. Az alsó index nélküli \(\nabla\) akkor használatos, ha a konfiguráció a szövegkörnyezetből egyértelmű, vagy ha a különbség eltűnik, például kis alakváltozás esetén.


Deformációs tenzorok

Jelölés Leírás
\(\boldsymbol{F}\) Deformációs gradiens tenzora: \(F_{ij} = \partial x_i / \partial X_j\)
\(J\) Térfogatarány: \(J = dv/dV = \det \boldsymbol{F}\)
\(\boldsymbol{C}\) Jobb Cauchy-Green-deformációs tenzor: \(\boldsymbol{C} = \boldsymbol{F}^T \boldsymbol{F}\)
\(\boldsymbol{b}\) Bal Cauchy-Green-deformációs tenzor: \(\boldsymbol{b} = \boldsymbol{F}\boldsymbol{F}^T\)
\(\boldsymbol{L}\) Sebességgradiens-tenzor: \(L_{ij} = \partial v_i / \partial x_j = \dot{F}_{ik}F^{-1}_{kj}\)
\(\boldsymbol{D}\) Deformációsebesség-tenzor (az \(\boldsymbol{L}\) szimmetrikus része): \(\boldsymbol{D} = \tfrac{1}{2}(\boldsymbol{L}+\boldsymbol{L}^T)\)
\(\boldsymbol{W}\) Spin-tenzor (az \(\boldsymbol{L}\) antiszimmetrikus része): \(\boldsymbol{W} = \tfrac{1}{2}(\boldsymbol{L}-\boldsymbol{L}^T)\)

Alakváltozási tenzorok

Jelölés Leírás
\(\boldsymbol{E}\) Green-Lagrange-alakváltozási tenzor (referencia-konfiguráció): \(\boldsymbol{E} = \tfrac{1}{2}(\boldsymbol{C}-\boldsymbol{I})\)
\(\boldsymbol{e}\) Almansi-alakváltozási tenzor (aktuális konfiguráció): \(\boldsymbol{e} = \tfrac{1}{2}(\boldsymbol{I}-\boldsymbol{b}^{-1})\)
\(\boldsymbol{A}_{(L)}\) Az Almansi-alakváltozási tenzor lineáris része (szimmetrikus elmozdulásgradiens az aktuális konfigurációban): \(\boldsymbol{A}_{(L)} = \tfrac{1}{2}(\nabla_x \boldsymbol{u} + (\nabla_x \boldsymbol{u})^T)\)
\(\boldsymbol{\varepsilon}\) Infinitézimális alakváltozási tenzor (lineáris közelítés): \(\varepsilon_{ij} = \tfrac{1}{2}(\partial u_i/\partial x_j + \partial u_j/\partial x_i)\)

Megjegyzés: Az \(\boldsymbol{E}\) elsősorban a Total Lagrange-formulációban, az \(\boldsymbol{D}\) pedig elsősorban az Updated Lagrange-formulációban használatos.


Feszültségtenzorok

Jelölés Leírás
\(\boldsymbol{\sigma}\) Cauchy-feszültségtenzor (valódi feszültség, aktuális konfiguráció): \(d\boldsymbol{f} = \boldsymbol{\sigma}\boldsymbol{n}\,d\Gamma\)
\(\boldsymbol{P}\) Első Piola-Kirchhoff-feszültségtenzor (névleges feszültség): \(d\boldsymbol{f} = \boldsymbol{P}\boldsymbol{N}\,d\Gamma_0\)
\(\boldsymbol{S}\) Második Piola-Kirchhoff-feszültségtenzor (referencia-konfiguráció, szimmetrikus): \(\boldsymbol{F}^{-1}d\boldsymbol{f} = \boldsymbol{S}\boldsymbol{N}\,d\Gamma_0\)

A feszültségtenzorok közötti átszámítási összefüggések:

\[ \boldsymbol{P} = \boldsymbol{F}\boldsymbol{S}, \qquad \boldsymbol{\sigma} = \frac{1}{J}\boldsymbol{F}\boldsymbol{S}\boldsymbol{F}^T = \frac{1}{J}\boldsymbol{P}\boldsymbol{F}^T \]

Konvenció: A Total Lagrange-formuláció a \((\boldsymbol{S}, \boldsymbol{E})\), az Updated Lagrange-formuláció pedig a \((\boldsymbol{\sigma}, \boldsymbol{D})\) párt használja.


Sűrűség és tömeg

Jelölés Leírás
\(\rho\) Tömegsűrűség az aktuális konfigurációban
\(\rho_0\) Tömegsűrűség a referencia-konfigurációban

Tömegmegmaradás: \(\rho_0 = J\rho\).


Anyagállandók (lineáris rugalmasság)

Jelölés Leírás
\(E\) Young-modulus (hosszirányú rugalmassági modulus)
\(\nu\) Poisson-tényező
\(\lambda\) Első Lamé-állandó: \(\lambda = E\nu / [(1+\nu)(1-2\nu)]\)
\(\mu\) Második Lamé-állandó (nyírási modulus): \(\mu = E / [2(1+\nu)]\)
\(\boldsymbol{\mathsf{C}}\) Rugalmassági tenzor (negyedrendű): \(\boldsymbol{S} = \boldsymbol{\mathsf{C}}:\boldsymbol{E}\), komponensei \(C_{ijkl}\)
\(D\)(vagy \(\hat{\tilde{C}}\) Anyagmátrix (Voigt-jelölés, 3D-ben \(6\times6\)): \(\hat{\sigma} = D\,\hat{\varepsilon}\)

Izotróp lineárisan rugalmas anyag rugalmassági tenzorának komponensei:

\[ C_{ijkl} = \lambda\,\delta_{ij}\delta_{kl} + \mu\,(\delta_{ik}\delta_{jl} + \delta_{il}\delta_{jk}) \]

Hiperelasztikus anyagok

Jelölés Leírás
\(W(\boldsymbol{C})\) Rugalmas potenciálfüggvény (alakváltozási energiasűrűség-függvény)
\(I_1, I_2, I_3\) A jobb Cauchy-Green-tenzor \(\boldsymbol{C}\) fő invariánsai
\(\tilde{I}_1, \tilde{I}_2, \tilde{I}_3\) A \(\boldsymbol{C}\) redukált invariánsai (a térfogatváltozás leválasztásával)
\(C_1, C_2\) A Mooney-Rivlin-modell anyagállandói
\(D\) A térfogati rugalmassághoz tartozó anyagállandó

Elasztoplasztikus anyagok

Jelölés Leírás
\(\boldsymbol{D}^e\) A deformációsebesség-tenzor rugalmas komponense
\(\boldsymbol{D}^p\) A deformációsebesség-tenzor képlékeny komponense
\(F(\boldsymbol{\sigma}, \kappa)\) Folyási függvény
\(\kappa\) A képlékeny állapotot leíró belső változó (izotróp keményedési változó)
\(\lambda^p\) Képlékenységi szorzó (képlékeny alakváltozási sebesség szorzója): \(\lambda^p \geq 0\)
\(\Theta\) Képlékenységi potenciál (asszociált folyási szabálynál \(\Theta = F\))
\(\bar{\sigma}\) Egyenértékű feszültség (például von Mises-feszültség)
\(\bar{\varepsilon}^p\) Egyenértékű képlékeny alakváltozás
\(H(\bar{\varepsilon}^p)\) Izotróp keményedési függvény

Komplementaritási feltétel: \(\lambda^p F(\boldsymbol{\sigma}, \kappa) = 0\), \(\lambda^p \geq 0\), \(F \leq 0\).


Végeselemes módszer

Jelölés Leírás
\(\Omega^h, \Omega_0^h\) A végeselemes felosztással közelített aktuális és referencia-konfigurációbeli tartományok: \(\Omega^h = \bigcup_e \Omega^e\)
\(\Omega^e, \Omega^e_0\) Az elem tartománya az aktuális, illetve referencia-konfigurációban
\(\Gamma^e_t, \Gamma^e_{0t}\) Az elemhatár mechanikai határhoz tartozó része
\(\boldsymbol{r}\) Természetes koordináták (az elem lokális koordinátái)
\(\boldsymbol{r}_\alpha\) Az \(\alpha\) csomóponthoz tartozó pont a természetes koordinátákban
\(N_\alpha^e(\boldsymbol{r})\) Az \(e\) elem \(\alpha\) csomópontjához tartozó alakfüggvény
\(n_e\) Az elemet alkotó csomópontok száma
\(n_g\) Globális csomópontok teljes száma
\(\boldsymbol{X}^e_\alpha, \boldsymbol{u}^e_\alpha\) Az \(\alpha\) elemcsomópont koordinátái és elmozdulása
\(\boldsymbol{X}^e, \boldsymbol{u}^e\) Elemcsomóponti koordináta- és elmozdulásvektorok: \(\boldsymbol{X}^e = (\boldsymbol{X}^{eT}_1, \ldots, \boldsymbol{X}^{eT}_{n_e})^T\) stb.
\(\boldsymbol{X}^n, \boldsymbol{u}^n\) Globális csomóponti koordináta- és elmozdulásvektorok (csomópontszám, majd szabadságfok szerint rendezve)
\(\boldsymbol{B}\) Alakváltozás–elmozdulás kapcsolati mátrix (B-mátrix)
\(\boldsymbol{N}_\alpha, \boldsymbol{N}\) Alakfüggvénymátrix: \(\boldsymbol{N}_\alpha\) egy \(d \times d\) blokk, amelynek átlóján az \(\alpha\) csomóponthoz tartozó \(N_\alpha^e\) alakfüggvény áll, és \(\boldsymbol{N} = [\boldsymbol{N}_1, \ldots, \boldsymbol{N}_{n_e}]\). \(\delta\boldsymbol{u} = \boldsymbol{N}\, \delta\boldsymbol{u}^e\)
\(\boldsymbol{K}^e\) Elemmerevségi mátrix
\(\boldsymbol{K}^e_X, \boldsymbol{K}^e_x\) Az elemmerevségi mátrix integrandusai (referencia-, illetve aktuális konfigurációban kifejezve): \(\boldsymbol{K}^e = \int_{\Omega^e_0} \boldsymbol{K}^e_X\, dV = \int_{\Omega^e} \boldsymbol{K}^e_x\, dv\)
\(\boldsymbol{Q}^e\)(TL-formuláció),\(\boldsymbol{q}^e\)(UL-formuláció) Elem belsőerő-vektora
\(\boldsymbol{F}^e_\alpha, \boldsymbol{F}^e\) Az \(\alpha\) elemcsomópontra ható csomóponti külső erő és az elem csomóponti külsőerő-vektora: \(\boldsymbol{F}^e = (\boldsymbol{F}^{eT}_1, \ldots, \boldsymbol{F}^{eT}_{n_e})^T\)
\(\boldsymbol{Q}, \boldsymbol{F}\) Globális belsőerő-vektor és globális külsőerő-vektor: \(\boldsymbol{Q} = (\boldsymbol{Q}^T_1, \ldots, \boldsymbol{Q}^T_{n_g})^T\), és hasonlóan \(\boldsymbol{F}\)
\(\boldsymbol{Q}_{i_g}, \boldsymbol{F}_{i_g}\) Csomóponti belső erő és csomóponti külső erő az \(i_g\) globális csomópontban (a \(\boldsymbol{Q}, \boldsymbol{F}\) csomóponti blokkjai)
\(\boldsymbol{K}\) Globális érintőmerevségi mátrix: \(\boldsymbol{K} = \partial \boldsymbol{Q}/\partial \boldsymbol{u}\). A \(3\times 3\) méretű \(\boldsymbol{K}_{i_gi_h}\) blokkokat az \(i_g\) sor és \(i_h\) oszlop szerint elrendező mátrix
\(\boldsymbol{R}_i\) Maradékvektor a Newton-Raphson-iterációban: \(\boldsymbol{R}_i = \boldsymbol{F} - \boldsymbol{Q}(\boldsymbol{u}_n + \Delta\boldsymbol{u})\)
\(d\boldsymbol{u}_i\) Korrekció a Newton-Raphson-iterációban (az \(i\)-edik iterációban a \(\boldsymbol{K}_i\, d\boldsymbol{u}_i = \boldsymbol{R}_{i-1}\) lineáris egyenlet megoldásával kapjuk)
\(i_g\) Globális csomópontszám (\(1 \leq i_g \leq n_g\))
\(\mathrm{gdx}(e, \alpha)\) Az \(e\) elem \(\alpha\) elemhelyi csomópontszámának megfelelő globális csomópontszám: \(\mathrm{gdx}(e, \alpha) = i_g\)
\(\mathcal{E}(i_g)\) Az \(i_g\) globális csomópontszámhoz tartozó \((e, \alpha)\) párok halmaza: \(\mathcal{E}(i_g) = \{ (e, \alpha) \mid \mathrm{gdx}(e, \alpha) = i_g \}\). Az összeállítási műveletben használatos
\(\mathcal{E}^2(i_g, i_h)\) Az \((i_g, i_h)\) globális csomópontszámpárhoz tartozó \((e, \alpha, \beta)\) hármasok halmaza: a merevségi mátrix összeállításánál használatos
\(\alpha, \beta, \gamma, \ldots\) Az elemet alkotó csomópontokhoz tartozó indexek
\(i, j, k, l, \ldots\) A szabadságfokokhoz tartozó indexek (3 dimenzióban \(1, 2, 3\))

Speciális és szerkezeti elemek

Jelölés Leírás
\(\bar{\boldsymbol{B}}\) Térfogati részében módosított alakváltozás–elmozdulás kapcsolati mátrix a B-bar módszerben (a térfogati komponenst az elem középpontjában kiértékelt B-mátrix helyettesíti)
\(\bar{\boldsymbol{F}}\) Térfogati részében módosított deformációs gradiens az F-bar módszerben: \(\bar{\boldsymbol{F}} = (J_0/J)^{1/3} \boldsymbol{F}\)
\(J_0\) Az elem \(\boldsymbol{r}=\boldsymbol{0}\) középpontjában kiértékelt deformációs gradiens térfogataránya: \(J_0 = \det \boldsymbol{F}(\boldsymbol{0})\)
\(\boldsymbol{\alpha}\) Belső szabadságfok-vektor inkompatibilis módusú elemben (az elemhatáron folytonosságot nem biztosító további elmozdulásmódusok együtthatói)
\(M_k(\boldsymbol{r})\) Az inkompatibilis módusok alakfüggvényei: \(M_1=1-\xi^2\), \(M_2=1-\eta^2\), \(M_3=1-\zeta^2\)
\(h\) Héjelem lemezvastagsága
\(A\) Gerendaelem keresztmetszeti területe
\(I\) Gerendaelem keresztmetszetének másodrendű nyomatéka
\(G\) Nyírási modulus: \(G = E/[2(1+\nu)]\)

Kapcsolódó elemek

AI-assisted translation May contain errors Official docs Status