!PARTITION

1. sor

!PARTITION, TYPE=<type>, METHOD=<method>, DOMAIN=<domain> [, optional parameter]

Paraméter
TYPE	Tartományfelosztás típusa (kötelező)
METHOD	Tartományfelosztási módszer (kötelező)
DOMAIN	Tartományok száma (kötelező)
DEPTH	Átfedési mélység (opcionális)
UCD	UCD-fájl kimenete a tartományfelosztási képhez (opcionális)
CONTACT	Érintkezési pontok kezelése tartományfelosztáskor (opcionális)
CONTACT_OWNER	Tulajdonosi séma párhuzamos érintkezéshez (opcionális)

Paraméter	Paraméterérték	Leírás
TYPE	NODE-BASED	Csomópontalapú felosztás
	ELEMENT-BASED	Elemealapú felosztás
METHOD	RCB	RCB-módszer; a felosztás referencia-tengelyeit a 2. sorban kell megadni
	KMETIS	kMETIS
	PMETIS	pMETIS
DOMAIN		Tartományok száma
DEPTH		Altartományok átfedési mélysége (elhagyás esetén DEPTH=1) TYPE=ELEMENT-BASED esetén nem adható meg
UCD		UCD-fájlnév (opcionális)
CONTACT	DEFAULT	Szokásos tartományfelosztás az érintkezési pontok figyelembevétele nélkül (ugyanúgy kezeli, mint a SIMPLE értéket)
	AGGREGATE	A master és slave felület ugyanahhoz az altartományhoz rendelése
	DISTRIBUTE	A master felület csomópontjainak egyenletes elosztása az altartományok között
	SIMPLE	Szokásos tartományfelosztás az érintkezési pontok figyelembevétele nélkül (ugyanúgy kezeli, mint a DEFAULT értéket)
CONTACT_OWNER	MASTER	Master-tulajdonosi séma (alapértelmezett). A master felület felosztása az elemeket birtokló tartományok szerint, a slave csomópontok replikálása minden master-tulajdonos tartományba
	SLAVE	Slave-tulajdonosi séma. Minden slave csomópont csak a saját tulajdonos tartományában marad meg, és a teljes master felület ebbe a tartományba kerül Csak TYPE=NODE-BASED esetén adható meg

A CONTACT és a CONTACT_OWNER egymástól független paraméterek, és tetszőlegesen kombinálhatók.

CONTACT_OWNER

Párhuzamos érintkezési analízisben ez a paraméter adja meg, hogy egy érintkezési pár mely részéért melyik tartomány felelős.

A MASTER (alapértelmezett) a master felületet az elemeit birtokló tartományok szerint osztja fel, a slave csomópontokat pedig minden olyan tartományba replikálja, amely tartalmazza a master felületet. A duplikált érintkezési jelöltek tartományok közötti összesítéssel egyeztethetők.

A SLAVE megfordítja ezt az elrendezést. Minden slave csomópont csak az őt birtokló tartományban marad meg, és ez a tartomány megkapja az érintkezési pár teljes master felületét. Véges csúszásnál (a !CONTACT INTERACTION=FSLID beállítása esetén) egy slave csomópont a master felületen átcsúszhat egy tartományfelosztási határon. MASTER esetén a master felület szomszédsági kapcsolatai csak az egyes tartományokon belül épülnek fel, ezért a szomszédság keresése a határon megszakadhat; ilyenkor a slave csomópont átmenetileg érintkezésen kívülinek minősülhet, és elveszhet a Lagrange-multiplikátor és a súrlódási előzmény. SLAVE esetén a kereséshez szükséges master felület mindig rendelkezésre áll ugyanabban a tartományban, így ez a probléma nem lép fel, és a megoldás nem függ a tartományok számától.

Mivel SLAVE esetén egy tartomány a teljes master felületet megtartja, nő a memóriaigénye és a szomszédos tartományainak száma. TYPE=ELEMENT-BASED mellett nem használható.

2. sor (csak METHOD=RCB esetén kötelező)

(2. sor) DIR1, DIR2, DIR3, ... (a felosztások számának megfelelően adja meg)

Változó neve	Attribútum	Leírás
DIRX	C	Felosztási referencia-tengely (kisbetűs x, y vagy z használatával adandó meg)

Vezérlőfájl-példák

Példa 1

!PARTITION, TYPE=NODE-BASED, METHOD=RCB, DOMAIN=8, DEPTH=1, UCD=mesh.inp
x, y, z

Példa 2

!PARTITION, TYPE=ELEMENT-BASED, METHOD=PMETIS, DOMAIN=32

Példa 3 (véges csúszású érintkezési analízis)

!PARTITION, TYPE=NODE-BASED, METHOD=PMETIS, DOMAIN=8, CONTACT_OWNER=SLAVE